aprócska

northern feeling.

2012-02-07T23:41:00.001+01:00

addig nem állok le, amíg ezt nem láttam élőben.

kötelező.

2011-11-25T14:20:00.004+01:00

01_symmetry

02_parabolas

03_moments

04_words

egy éve nézem ezeket a videókat, szerelmes vagyok beléjük, és még nem jutott eszembe kirakni.

http://www.radiolab.org

love hides in the strangest places

2011-11-17T01:20:00.000+01:00

"Vajon mi történik, amikor szerelembe esünk?
Az izgalom hatására a hipotalamusz rengeteg endorfint kezd termelni.
De ez a nő miért éppen ebbe a férfiba szeret bele?
Talán a nagy mennyiségben felszabaduló feromonok genetikailag egyeznek vagy kiegészítik egymást? Esetleg a külső fizikai tulajdonságok a döntőek? Az édesanya szeme? Vagy egy illat, amely szép emlékeket ébreszt?
A szerelem vajon egy terv része lenne?..."

2 days left

2011-11-09T12:59:00.003+01:00

"a rossz törvények működésbe léptek. a félelmet elrendezem magamban."

budapestbudapestbudapestbudapestbudapestbudapestbudapestbudapest.

d

2011-11-09T12:50:00.004+01:00

drágaságom, emlékszel? feküdtünk az ágyon, és én mondtam neked, hogy hallgasd végig azt a művet, mert az teljes egészében én vagyok. aztán elaludtunk a negyedik tételre.

érted? itt van minden probléma gyökere és forrása! gyönyörködtél az első háromban, de nem hallgattad meg azt a kétségbeesett, megzabolázhatatlan, sötét titkot, abbamaradtam benned, csak a szépség, a gyönyörűség, mert nem hallgattad végig, pedig én szóltam...

- továbbcsúsztunk egymás élete mellett, mintha nem történt volna semmi.

"csak megmaradtunk egy régi mozdulatban, mintha egy szörnyű gáz tartósított volna". -

... különben láttad volna előre, ami velünk történt.

mindörökké ott lesz a "mi lett volna, ha".

és már soha nem leszünk képesek megválaszolni.

á

2011-11-09T12:45:00.003+01:00

lehet, hogy már eleve így lett volna jobb.

hagyhattuk volna a körítést, a megjátszást, a boldogság illúzióját másra.

ha a mostani fejemmel ott lettem volna, talán odamentem volna magunkhoz, és ránk ordítottam volna: "ne csináljátok! saját magatokat teszitek tönkre! nem is vagytok egymáshoz valóak, és ettől a ténytől hetekig csak szenvedni fogtok, mindeközben eljátszva, hogy nem igaz. ne csináljátok! ne csináljátok..."

talán jobb lett volna kikerülni. csak hogy egyikőnknek se legyen kínos beismerni a tévedést.

talán most mindenkinek jobb így, és pontosan ezért volt felesleges ez az egész. már előtte láthattuk volna.

de sajnos túl fiatalok és túl büszkék voltunk ahhoz, hogy előre beismerjük ezt a banális hibát.

látok valamit amit te nem

2011-10-31T11:56:00.002+01:00

mint akit erőszakkal kétfelé téptek.

belebetegszem.

árny/játék

2011-10-26T13:43:00.001+02:00

na basszameg.

basszameg.

!!!

legyőzni a halált is

2011-10-26T01:54:00.001+02:00

ahogy Hodu mondaná

"legalább történik valami. legalább élsz."

élni élni élni

2011-10-25T22:25:00.000+02:00

kegyelmes isten add meg add meg add meg -

s ha megadod ne büntess majd utána.

/r.zs./

you only live once

2011-10-24T20:57:00.001+02:00

saját magam elől fussak el?

függöny le

2011-10-23T10:20:00.005+02:00

az egész akkor kezdődött, amikor nem találtam a casablanca-gyújtómat. ott már lehetett tudni, hogy ez a nap nem lesz rendben.

kár lenne azt a millió szót elpazarolni erre, amit még aközben gondoltam ki, mikor a lucskos, szürke

szagú reggelt tapostam hazafelé. annyi, de annyi zene mesélné el, nem győzök válogatni. tökéletes. gyönyörűséges. fájdalmas. elsöprő. mindent felülír. váratlan

pillanatban harapott mellkason, szétszedett atomjaimra, hogy aztán összerakhasson majd egyszer talán, váratlanul. várva.

belehaltunk a pillanatokba.

aztán már azt sem bántam volna abban a percben, ahogyan kifordultam a kapuból, ha elüt az az almazöld suzuki, ami éppen akkor hajtott ki a háztömb mellett lévő utcából. ott és abban a pillanatban tökéletes élet lett volna, tökéletes halállal.

a vég kezdete, vagy sem.

2011-09-01T20:59:00.001+02:00

én

számítok is én.

ilyenek vagyunk. részegek. hülyék.

örökké részegek.

hülye anya szült részeg apától.

forogjatok a sírotokban amiért megkavartátok az én szerencsétlen életemet.

mozart was the first rockstar.

2011-08-22T00:37:00.002+02:00

vasárnap délutáni biciklizés. kihalt város, tűző nap. langyos szél.

nyugtató zene a fülbe.

liliomillat a kicsi, fákkal szegélyezett utcákon.

nem tudom elviselni hogy ennyi gyönyörűség legyen egy ilyen pici bolygón.

túlcsordulok.

akivel jó lenne egyszer.

2011-08-16T02:17:00.003+02:00

kicsi a rakás.

kicsi a lakás. nem túl világos, nem túl sötét. sok a szín.

mint a szoba, csak lakásban.

nagy az ágy, hatalmas. meg igazából csak matrac. hogy olyan érzés legyen, mintha. raktam fölé függönyt.

kaparászik a patkány. dög a lófaszt, háziállat! pici patkány. aranyos patkány. mindig bemászik a kapucnimba. ha van. ha nincs, akkor megszívja, hát ilyen ez.

egész nap kurvajó zenéket fogok hallgatni.

alkotok, sokat. te meg.. te is alkotsz. alkotóház. alkot az egész ház. lakás.

te.

akiről még nem is tudom, hogy ki az. te. de tudom, hogy valahol ott vagy. jó nagy hülye vagy te is.

jól elleszünk. majd olvasunk sok verset. meg csinálok kaját, ha éhesek vagyunk. tésztát, az a legjobb. tésztát mindennel lehet enni.

majd papucsban járok le a kisboltba, mert olyan kurva közel lesz, hogy nem is fog érdekelni. meg majd járunk néha parkba. a gödörhöz, vagy valami. muszáj lesz mert hiányozni fog akkor már a sok békéscsabai zöld.

verseket fogunk írni a falra.

és nem fogjuk érteni, hogy mi fáj. de akkor már mindegy lesz.

álomvilág.

2011-08-08T02:15:00.001+02:00

minél távolibb az időpont, annál valószerűtlenebbek az események.

morning sound

2011-08-07T05:00:00.002+02:00

imádok pörögni. ezt mindenki tudja. én is.

de ha arról van szó, a világ legjobb buliját is el tudnám cserélni, ha azon múlna további életem összes ilyen reggele. ülök a teraszon egyedül, az asztal tele az esti kerti buli maradékával, én meg sör, cigi, az ég rózsaszínesedő alja és a lilásszürke reggelszín mindenhol máshol, kakasok, tücskök, csiripelés, autók valahol a távolban, és ez a zene

ezért élni.

csak az élet nehéz és irtózatos gyönyörűségéért.

futureplans_rethink

2011-08-03T22:26:00.002+02:00

nagyon sok változást érzek.

gondolkozom mostanában keresztféléves egyetemre járáson

azon hogy elhúzzak a francba mégis

hagyni a színészetet még magamban

zenélni és zenélni, végre saját zenét, ami csak az enyém

és szabadnak lenni.

*

2011-07-25T01:50:00.000+02:00

p.s.: két éve és két napja vezetem ezt a blogot.

hallelujah!

nevermind.

2011-07-25T01:43:00.001+02:00

i will be your one more time if you will be my one last chance.

middle of the universe

2011-07-05T02:20:00.002+02:00

Kiscsillag - mert előtte megint találkoztam a vonatos fiúval tökvéletlenül. és az egyetlen koncert volt, amin még mind ott voltunk.

My Chemical Romance - mert a fél tinikorom, és zseniális érzés volt megérkezni úgy a tömeg szélére, hogy az egész egyszerre pulzál és ringatózik. mintha a kibaszott univerzum közepén álltunk volna, egy dobogó szívben.

Quimby - mert ha kisstibi azt mondja, hogy koncerten találkozunk, akkor tényleg

Pendulum - mert teljesen random módon kerültünk bele egy oltári nagy buliba

MOBY - mert az egész fesztivál legcsodálatosabb koncertje volt

Parov Stelar - mert végre jó volt élőben, harmadjára. és Szandi lefejelt szája miatt.

The Ting Tings - mert pozitív csalódás

Thirty Seconds To Mars - mert akkor először sikerült elsírnom magam a feszültség miatt. aztán jött jared leto és megfogta a kezem.

Erik Sumo Band - mert az első koncert volt az első Voltomon, amire elmentem.
Animal Cannibals - mert budapest nyáron sokkal szabadabb, és tamás annyira vicces részegen
AKPH - mert szerelmes vagyok Závada verseibe
Brains - mert Szandival kiakadtunk, hogy kiöregedtünk a fesztiválozásból (ami soha nem lesz igaz), és kellett egy hely
DubFX - mert nem emlékszem rá, de ott voltam mégis
Soerii&Poolek - mert a cápáknak kedves arcuk volt
Méhek - mert kb hét éve hallottam utoljára Méheket élőben. és Boróka miatt, aki egy hős volt.

Andras Toth - mert a bátyám és zseniális bulit csinált (megint)
Paul Kalkbrenner - mert egyszer tényleg rá kellett jönnöm, hogy csúnyán túl van hájpolva. meg mert "a Homokosat húzzad, az a nótám".

nem írnék semmi konkrétat. csodálatos és őrült és szélsőséges és zseniális és féktelen, mint az életem bármikor máskor. csak itt nem érzem magam egyedül.

és ezt az érzést köszönöm egy újabb fesztiválnak.

VOLT, 2011.

botrány

2011-06-27T21:05:00.001+02:00

katatónia

remegés

étvágytalanság

hányinger

szédülés

dögöljetek meg mindannyian.

vagy dögöljek meg én inkább.

egy hétvége margójára.

2011-06-27T18:56:00.000+02:00

"...jajdult a szívem, szinte hangosan...
Aztán csak álltam s szégyelltem magam.
Aztán borzasztón szégyelltem magam.
Ég s föld kiürűlt, és vigasztalan
józanság töltött el és fájdalom.
Mintha kő ütött volna homlokon..."

Sz. L.

de már este van megint.

2011-06-27T18:06:00.003+02:00

verset írok a szélrózsa minden irányába, hátha. bezuhanok az ablakon, az ajtót nem szeretem. túl szálkás nekem az ajtó. az ablak előnyösen átlátszó, ha nem csörömpöl. szép vad, kutyasétáltatási idő van, menjünk ziháló boldogságban. gyere, érkezz fénysebességgel! két púpozott kávéskanál szárított kamillavirág, jól leforrázva, húsz percig állva hagyva, aztán egy kiskanál méz, három csepp langyos tej, és jöhet az éjjel, tejjel, mézzel. ne nevess anyád receptjén! országutaktól távol szedve, messze a mérgező anyagoktól, eleve csak úgy hatásos a kamillavirág. akkora bársony-méhecskék szépen átduruzsolnak minden álnokságon. a festményeket pedig eleve csak meghatározott távolságból szabad nézni, mert némelyik veszélyes a szemre. valami duchamp, mi jut eszedbe. már csak a lovak hiányoztak, mondtad azon a pillangó-hangodon, mikor anyáddal elindultatok megkeresni a lovakat. így telne a kamilla-élet, országutaktól távol szedve, míg anyád csöndben festegetne. átfesteni a hosszú délutánt pipacsokkal, egész nyarakat átfesteni, de jó lenne! néha zöld csíkok kerülnének a hajadba, szemedbe vad virág-fények. isteni unalom, pollen-invázió! országutaktól távol, ne áltasd magad. veszélyes hulladék az ember. kódorog melegfront-cibálta szívvel, kódorog csak. kicsi sikló, a hasadon fogsz kúszni, ifjúságod széthordta más. halottnak tetteted magad. amúgy sem lehetett volna bírni azt a tömény boldogságot, sokáig nem, amit ti ketten produkáltatok, röpke.

végtelenül.

2011-06-09T00:39:00.002+02:00

nem tudom.

mi is egymásnak eshetnénk,
végtelenül
hirtelen
csak egy másodperc
hiába vagyunk oly közel egymáshoz,
hiába érezzük erősen egymás illatát,
egyikőnk sem meri kimondani s megtenni
éveket ülhetnél mellettem, úgysem mondanád ki..
éveket ülhetnék melletted, úgysem mondanám el.

bárcsak sokáig ülhetné(n)k...

ezt a fancsu írta. truetruetrue. sofuckin'true.

that's all.

2011-06-09T00:07:00.000+02:00

összetörtek az álmaim.
csinálok újakat.

rebirth begins now.

semmim sincs, hát velem van az, hogy elengedtelek.

2011-06-09T00:01:00.002+02:00

kedvező áron eladó a semmi.
eladó az üresség,
a kiégettség,
eladó minden összenézés,
az első téli hóesések,
eladó a nyolcvanhatos járat!
eladó a testem. a lelkem is,
és minden más, amit még hátrahagytam.
eladó az összes hajszálam,
a kajla fogsorom, a rókaszemem,
eladó a hétéves koromban
rosszul
összeforrt
bal kisujjam,
és a tizenöt éves koromban
rosszul
összeforrt
szívem is.
mit eladó... elvihető ingyen!
a keserű szájízű délelőttök,
minden világmegváltó vörösboros este,
és eladóak mind a határozatlan éjszakák,
a várakozással teli mozdulatok,
a vágyakozással teli évek,
eladó az elvesztett idő
és eladó az elvesztegetett -
eladó a nyár, amin nem ettem,
nem aludtam,
vigyétek el még az emléket is.
eladóak a húgyszagú budapesti utcák,
a sziget sarába belesüppedő mámoros percek,
ami meg a balatonban merült el -
- hát halásszátok elő még azt is.

rakjátok egy kupacba az egészet,
és
gyújtsátok
fel,

- mert már úgysem számít.

csak te fogsz megmaradni belőlem,
és akkor lesz a világ boldogabb.

2011.05.31.

***

az utolsó dolog Róla.
soha többet nem akarok hallani erről az egészről.

a plafon és én.

2011-05-16T17:38:00.002+02:00

beleroppanok a dolgok tökéletességébe - hát nekem már semmi sem jó?
nem mondom, hogy nem élvezem, hogy minden a terv szerint alakul
de felejtek, túl sokat felejtek.
túl sok mindent hagyok hátra magamból.

azt tudjuk, hogy mik vagyunk, de azt nem, hogy mi lehet belőlünk.

igen, tényleg meg fogunk halni mind.

2011-04-29T16:31:00.003+02:00

belelépünk a holnappal abba a rengetegbe, ahonnan nincs visszavezető út a középiskola biztonságos, gumicukor-rácsos kerítése mögé. szorítja a torkom a tudat, a szó: FELSŐOKTATÁS. na ne szórakozz!

levegőért kapkodunk, még egyszer, utoljára, hogy aztán mind kieresztve megsirathassuk halott középiskolás énünket.
levegőért kapkodunk állandó álarcok mögött, hogy aztán a vég kezdetén kiderüljön, hogy mi is történt itt valójában.
valójában együtt nőttünk fel.
és amikor belénk hasít EZ a tudat, görcsösen fogunk kapaszkodni egymásba. még egyszer, utoljára.
aztán majd az utolsó napsugarakkal kitöröljük egymást magunkból, örökre.

things i've seen will chase me to the grave.

all that jazz

2011-04-21T10:08:00.001+02:00

minden jóra fordul, amikor beköszönt a tavasz.
megint szentjánosbogarak vagyunk, repkedünk az éjszakában mi világító testek. a fény.

the end is near.

2011-04-14T01:14:00.000+02:00

széthullunk. atomjainkra.

nincs címe.

2011-04-08T00:41:00.002+02:00

i miss that summer, when we were Us. not in the usual way, but we were.
i miss you so fucking much. it hurts. still.

angolul ki sem lehet fejezni, annyira fájsz még mindig.
nem tudok elszakadni ettől.
majd' egy éve.

smell of spring

2011-03-30T12:19:00.003+02:00

felhőtlen kékség. virágos réten szaladni a ~~Semmibe~~ Mindenbe.

mint csendnek a szó.

2011-03-29T14:30:00.000+02:00

it's time for..

2011-03-29T01:05:00.002+02:00

életem végéig egyedül kellene maradnom inkább,
hogy senkit ne bántsak többet, soha.
és hogy senki ne bánthasson.

catgroove

2011-03-23T21:46:00.000+01:00

még mindig azt mondom, hogy ő lesz a férjem.

come on, deal with it.

2011-03-23T00:48:00.002+01:00

zseniális rémálom mára:

http://www.youtube.com/watch?v=HpzQ9Ll_JLk&NR=1

sajnos le van tiltva a beágyazás.
leszarom, hogy nincs rá időd.
nézd végig mind a tizenhat részét és kész.
hasznos.

you are a glorious headfuck thing, own it.

2011-03-20T03:19:00.003+01:00

ha lenne zsebe papa piros oldschool melegítőjének, ma bizonyára zsebre tettem volna a Semmit, rezignált arccal sétálva ki a füstös kocsmából, rápattanva a fehér paripára, és hazavágtázva az esőben. de nem volt zseb. a Semmi kívülre ette magát.

(- hozzászokhattál volna már, kedves D. - mondja az én borzalmasan okos(kodó) női agyvelőm)

elúsznak az arcok, el-beszéd-'ülünk egymás mellett a (sör)padon', ha egy kicsit átfogalmazhatjuk józsef attila szavait. beacuse nobody cares. nem látjuk egymást a neonzöld füstben. dolgok szakadnak az ember nyakába észrevétlenül, ránk telepszik az ismerős zavartság. érted - értem, mégsem értünk egy szikrát sem belőle. (ez az 'ért', na ez például egy nagyon szép szótő, és az előző mondatból rengeteg mindent ki lehet hozni, még azt is, amit nem kellene.)

azt hiszem, húzok most egy szép, vastag, fényvisszaverő-sárga vonalat Önmagam között, csak hogy tisztában legyek a saját határaimmal. mindenki élete megszépül, megint én lettem a jó-mártír-tündér. de (sajnos) a zene egy olyan dolog, amiért tényleg bevállalnám még a mézben-majd-csirketollban-hempergős stuffot is. mindenek előtt van (miért is megyek én színművészetire, amikor már három éve be kellett volna futni zenével alsó hangon?). az első és legfontosabb, még saját magam előtt is ott áll A Zene, ami elég nagy szó, tekintve magasfokú rejtett egoizmusomat, pritinájsz.

kezd elegem lenni a tavaszból is, legyen már nyár, amikor szabadok lehetünk, kiterülhetünk a fűben, gurulhatunk a lejtőn és megehetjük a csillagokat,

bekapjuk őket mind egy szálig, az összes csillagot, ígérem neked, kedves Szív.
üzenet odalentre: egyedül leszel még egy jó darabig. de ahogy a mondás is tartja:
we are a mess, we are faliures and we love it.

kitartás, már nincs sok hátra a Semmiből.

nightmares of future.

2011-03-17T22:45:00.003+01:00

cikázik a szem a lecsukott szemhéj rejtekében.
meg nem született, törött csontú gyerekek. szörnyetegek. plüssállatok.
ihosgodsjígnbihsímodgebhodshgysibkjbvkjbgdsghedfhgapofhjaádlkadkúőpakgfad.
rosszul sikerült vizsgák. tüdődonor. elcseszett felvételi. balesetek.

belehalunk minden egyes percbe a zöld neonfényben.
egyszer megtudjuk, mire vagyunk igazán képesek, de akkor már mindegy lesz.
andiamfreakingout.

james holden - fear of a silver planet.

nice and easy.

2011-03-08T21:03:00.001+01:00

kezdem sokallani a hangulatingadozásokat.

time wasting machine

2011-03-07T01:18:00.001+01:00

i
am
so
really
fucked
up
right
now
.

it will be better.

most is szeretni vágyott...

2011-03-03T11:06:00.000+01:00

...ez a szív, csak megrepedt.

never let me go.

2011-03-02T23:21:00.002+01:00

de mi van, ha azok nem is az álmaim?
akkor egy másik univerzumban, ott már.
talán akkor álmodok, amikor nem álmodok.

chill (sokadik.)

2011-02-22T22:11:00.000+01:00

absolutely.

destino.

2011-02-22T00:01:00.001+01:00

<3.

hmm.

2011-02-21T00:43:00.004+01:00

This is so not fucked up.

FINALLY, i'm in a shitty situation. fuckyeah.

2011-02-17T23:32:00.003+01:00

végre elértem oda, hogy azt mondjam, TÉNYLEG nagy szarban vagyok. HALLELUJAH! végtére is, kell az adrenalin-szintentartás, nem?
egyre kevesebb az idő a tanulásra és egyre többnek tűnik a cucc az egyre szűkülő időintervallummal, nem hegedültem két hete (alsó hangon), elfogyott a csucsu, olyat szeretek, akit nem kéne, olyan szeret, akinek nem kéne (o hell yeah), emellett tartom a szex nélküli időszak-rekordomat (freakin' long time ago, far far away in another galaxy maybe), és már berúgni sincs kedvem. de tényleg. persze próbálkozni szabad.
na jó, ez így elég elbaszott tinédzser hisztinek hangzik, lehet hogy tényleg az, de azért ennél komolyabb dolgokról van itt szó.

próbálok úgy csinálni mintha jó lenne, de komolyan. járok közösségbe, szocializálódom, még akkor is vigyorgok a közös részegedéseknél, amikor felfordul a gyomrom, jógázom, meditálok, utcai harcolok, hogy levezessem a feszültséget, ha ott nem vezetem le, akkor meg zenélek. de valami NEM JÓ, valami NEM ELÉG, valami NINCS, valami HIÁNYZIK. napsütést akarok ehelyett a shitfuck eső helyett, pólót-tornacipőt-napszemüveget, illatos szelet, virágokat, peaceflowersfreedomhappines-t, inspirációt, elsöprő érzelmeket, just like in some stupid french movie, tavasz-illatot akarok érezni a bőrömön és a levegőben magam körül, ehelyett csak a sarokba száradt alattomos macskahúgy szagát érzem, de azt piszkosul.

őszinteségi roham, hardcore. itt már csak valami nyikorgós country segíthet, meg egy doboz marlboro. take it easy, cowboy. majd lesz máshogy is, csak lenne már április, mint régen.

a pesszimista naplója.

2011-02-09T14:36:00.000+01:00

nobody needs you.

az optimista naplója.

2011-02-05T13:14:00.002+01:00

világomban minden rendben van.
i'll kiss the sky, bitches!
;)

i'd rather be in a silly french movie.

2011-02-02T01:08:00.002+01:00

Azt hiszem, már nem csak azért gondolok rád, mert jó gondolni valakire.
Most már azért gondolok rád, mert jó Rád gondolni. Ahogy telnek a napok és telnek a közösen eltöltött percek - minden egyes közösen töltött perccel, amelyben megismerhetlek, csak azt érzem, hogy még jobban meg akarlak ismerni és még több közösen eltöltött percet akarok. Ilyen ez a telhetetlen emberi természetem. Pedig tudom, hogy nem szabad, és vissza is fogom magam minden mozdulatomban, minden neked szegezett tekintettel, minden téged célba vett mosollyal.
Eddig ezzel nem is lenne baj – de annyi bennem a kimondatlan érzés, mint kisbolygó a világűrben. Annyi az életemben cipelt feszültség, és benned is, látom, tükröződik minden mozdulatodban. És amikor rám nevetsz, elmosolyodsz a szemeddel, minduntalan felteszem magamnak a kérdést: Ki vagy te, hogy így merészelsz létezni a világban, ennyire bátran és tisztán és inspirálóan és nyíltan és megindítóan? Ki vagy te, hogy régen megtagadott érzéseket merészelsz újra előhozni belőlem, úgy, hogy közben pontosan tudom, hogy soha a büdös életben nem tudhatsz róluk?
És még akkor is, amikor csak ülsz és nézel magad elé és unott arccal cigarettázol, egyetlen kérdés kattog bennem:

Mi jár a fejedben?nebmejef a ráj iM

ebből még hatalmas botrány lesz.

game over.

2011-01-25T22:28:00.000+01:00

a magány kirágta a lelkem.

mesél az erdő.

2011-01-24T23:32:00.002+01:00

gyere velem egy olyan világba, aminek csak az én képzeletem szabhat határt.
mesél az erdő.
ne fuss el. úgysem tudsz hová. mindenütt csak ez a szürkészöld erdő.
rég elfeledett kazetták repkednek a fejünk felett. ha megérinted őket, hallhatod a meg nem született gyerekek nevetését.
mesél az erdő.
felfedezetlen állatok mindenütt, sárgán villogó szemekkel. döglégy telepszik a válladra. beléd néz.
mesél az erdő.
méregzöld indák csavarodnak a földön. vagy kígyók. nem tudhatod.
a halvány fény átszűrődik itt-ott a lombokon. nevetnek a levelek. nevetsz te is.
mesél az erdő.
csak én nem nevetek.
én ott vagyok a meztelen talpad alatt, a földben.
mesél az erdő.

at central park it was sunny.

2011-01-22T17:56:00.003+01:00

összecsapnak a hullámok a fejed felett. már nem nézel hátra, csak egyenesen előre, nem is tudnál, hiszen ott a szemeden a takaró, mint a forgalmas úton közlekedő lovaknak. minden, ami valaha is kedves volt, lassan kezdi értelmét veszíteni a szemedben, teljesen úgy vágyak hajtanak.
a vágyak nagyon jók. a vágyak változásra ösztönöznek. és mivel mindenkinek mindig vannak vágyai, ha más nincs is, ezért mindig minden és mindenki változik, hogy elérje a célját. a kitűzött célhoz egy út vezet, mire az út végére érsz, már nem ugyanaz az ember vagy, aki elindult az úton. magadban elmorzsolsz egy kósza könnycseppet a veszteségekért, de a cél íze a szádban sokkal édesebb, mint akármi, amit könnyekben mérni lehetne.
így hagyod magad mögött Önmagad. és ez így van rendjén.

last words before.

2011-01-18T10:03:00.000+01:00

egy évvel ezelőtt.

ez az utolsó. ma van.

air

2011-01-11T17:31:00.001+01:00

for the love you won't give me.

kezdjük újra, kedves én.

2011-01-03T20:13:00.002+01:00

Fogd meg erősen a saját kezedet, adj erőt magadnak, és éreztesd zaklatott, boldogtalan és félelmektől gyötört lelkeddel, hogy van egy igazi barátja: önmagad.

/m.p./

kedves én! szedd össze magad.
we have so much to do.

2010.

2010-12-29T22:06:00.002+01:00

01. szomorú vasárnap. papírrepülők. aft. bartók szalag. skins season 4 20100128. hátizsák.
02. pankráció. ysaye - obsession. pingvin. winterreise.
03. jesus christ superstar. az első szerep amiben elsírtam magam.
04. chris és cassie körtelakavató. bence. felszöktünk a corvinra. githi. HOLDEN 20100423.
05. várva várt 18. sopron. schoolBEG.
06. rómeó. official skins party. freddie. osztály. hangszálgyulladás. filter. 3G. casa bonita. felejts.
07. carmina burana. butterfly. szélrózsa. zsicitámadás. fugato. izsák ezer arca. álom. élményfürdő. siófoki hippi. felejts.
08. fonyód. pipu. SZIGET. varázslat. békés official exage party. parov stelar. SZINcsalódás. KŐVIRÁG. felejts.
09. mozart. GARABONCIÁS. bence. andrastoth. felejtettél.
10. garafter #1. vip. paks. menta. ipszi. instant. bb. költözés.
11. garafter #2. kék. parov. serena. trouserpress. A hétvége. SZALAGAVATÓ 20101126.
12. szalagavató-after. vicces koncertek. kegyetlenszar időzítések. utolsó stúdiós napjaim. egyedüllét. MR NOBODY. házavatókáoszbuli. elegants. arcticmonkeys. száguldás szánkó szerelem. még soha... - nem felejtettél rendesen.

az elolvasott könyvek oldalai. a megnézett filmek összes perce. a meghallgatott és eljátszott zenék minden hangja. az eszméletlen bulik megannyi zaja. az újonnan megismert emberek arca és a régi barátok minden rezdülése. mindegyiket köszönöm. nélkülük nem lehetett volna teljes.

hogy mi lesz 2011-ben? rengeteg munka, egy új project - vagy ki tudja, hány,remélhetőleg kevesebb cigaretta, remélhetőleg hasonló színvonalú bulik, és remélhetőleg szerencsésebb párválasztás.
nem várok sokat, csak egy teljes évet. hogy magamba szívjam minden percét,
hogy kifacsarhassam belőle az összes cseppet, mint ahogyan azt 2010-zel tettem.

majdnem-életem legszebb percei.

2010-12-29T22:05:00.001+01:00

majd egyszer.

fusson akinek nincs bora.

2010-12-22T14:09:00.002+01:00

alapvetően boldog vagyok.
hideg, szürke délutánokon még szoktam érezni az egyedüllét roppanását a gerincemben, olyankor összeszűkül a tér, és csak a barackszínű plafonnal maradunk kettesben. nincs érzékelés, csak tompulás. de valahol jó ez így; ha társsal nem voltam boldog, akkor majd egyedül próbálok kievickélni a partra.
hiányoznak néha azok a pillanatok, amiket mindig csak majdnem éltem meg.
egyszer. talán.

már csak a vége van.

tiny animals in the storm

2010-12-07T07:20:00.002+01:00

sötét reggel. elalvás. iszonyatos fejfájás. gyomorfájás. döntésképtelenség a reggelit illetően. minden létező leborítható tárgy leborítása.

elég borzalmasan indul...

everything has got an end.

2010-12-06T23:34:00.002+01:00

i am definitively and absolutely alone.

-

2010-12-06T15:32:00.001+01:00

hihetetlen emberundor lett rajtam úrrá.

mindenesetre legalább az egész napot hangszerek között töltöttem
és megtanultam ezt a dalt, erről a videóról :)

a változóba örököt hoznál.

2010-12-06T00:52:00.002+01:00

Üvöltsük át ezt a nagy teret,
Nyaldossa hangunk vágyódó testünket,
Nálad a víz, nálam a szél,
Elpusztulhat minden, ha mindez összeér,
Mégis vízért sír a szél,
Végre érthetné már valaki,
Egy vérző alkony láthat majd lélegezni
Együtt minket szerelemben.

imádok lehetetlen helyzetekbe keveredni. mindig is a specialitásomnak számított.

p.r.o.m.n.i.g.h.t.

2010-11-27T16:48:00.005+01:00

SOHA
nem felejtem el
és köszönöm
MINDENKINEK
aki ott volt
BEG 2007-2011
szeretlek benneteket
iszonyatosan :)
2010. 11. 26.
a TÖKÉLETES szalagavató napja
<3

swanlake.

2010-11-24T00:08:00.001+01:00

tökéletes élet lehetne belőle, tökéletes halállal.

jönni fog egy lovas

2010-11-22T22:21:00.002+01:00

bambul, néz ki a fejéből. lassít a tizenhetes busz, enyhe kanyar, feszes fék. fagyos megálló. a hűvös, komor köd arcon üti. nyers és keserű. igazi. mereng tovább. szokásos: fekete-fehér zebra, jobbra fordul, sáros ösvény. monoton ballagás a sarokig. hideg házak, szürke lábnyomok, jeges pocsolyák. övtáska, kulcs, néma előszoba. vízforraló, egy gőzölgő tea melletti csöndes kiolvadás, csípős közöny. ez történik itt, kívül.
zsibongva rohan, repül, robban és lobban. és lobog. egy gondolat felhevül, kipirul, ízzé-porrá válik, a lármában villogva szétmállik. fényesen, robajjal remegnek a belső, zajos szavak. visszásan hatnak. el sem jutnak az agyig, a szív dolgozza fel. kérdések. bent nyargalásznak az érzések, de egyik sem felel. izzadva, zilálva, lüktetve szűnik meg a világ körülötte. képek, arcok jönnek, tűnnek, félnek, tűrnek. örvénylik minden, sodor s nem pihen. egy perc, akár egy zivatar. s e zivatar kívülről alig látható: csak tekintete villámló, s arcán esőcseppként hulló, égszínkék könnyfolyó.

peterfuckingpanmood

2010-11-19T12:52:00.000+01:00

nem értem ezt az egész felnőtté válás-dolgot.
?

all things.

2010-11-17T20:53:00.001+01:00

HIDEG
a retkes faszom tele van mindennel.

all apologies

2010-11-03T18:12:00.002+01:00

sajnálom, de képtelen vagyok már szeretni akárkit is.
kiharaptad a lelkemet, aztán ott hagytál a vérben megfulladni.

nincs lelkem - de erről nem én tehetek.

apokrif

2010-11-02T17:22:00.000+01:00

Nem hallok olyan
gyorsan, ahogy te játszol

- köztünk nincs zene.

játszásiból

2010-11-01T18:21:00.002+01:00

valahogy nálam gyerekkorom óta keveredtek a különböző kultúrák. mindenféle művészeti ágazat jelen volt az életemben.
miért ne lehetne hát, ha már a színjátszás felé húz a szívem, hogy enyém legyen az egész?
ugyanúgy csinálnék kortárs darabot is, filmet is, és ugyanolyan szívesen játszanék musicalben. minden hozzá tartozik. nekem nem csak a borsó, vagy a répa kell a levesből; meg akarom enni az egészet, kivétel nélkül. bekebelezni.

miért ne lehetne...?

unhappy ending.

2010-10-28T21:46:00.003+02:00

kinn ültünk a jeges teraszon, te meg én. te teáztál, az orromba mászott a fahéjillat.
- elmehetsz. - mondtad
- el is megyek. soha többet nem jövök vissza.
- tudom.
- nem akarok, tudod, hogy nem...
- jó.
- nem látsz többé...
- értelek.

tétován álltam fel a székből, még egy darabig néztem, ahogy bambán játszadozol a teáskanállal, mintha a te tekinteted is üres lenne és tompa...
megráztam a fejem. biztosan odaképzelem, mint ahogy eddig mindent, amiről azt hittem, hogy valós. nem akarod, hogy maradjak, ha ilyen játszi könnyedséggel engedsz utamra. nem akarhatod.
bugyután a föld felé nyúltam a táskámért, óvatosan átvetettem a vállamon, majd az ajtó felé indultam azzal a kevéske elszántság-érzettel, amit össze tudtam kaparni magamban. megálltam a küszöbnél, a cipőm orrával aprókat rúgtam bele, mintha csak az a küszöb tehetne erről az egészről. erről a hihetetlen egészről.
- te cseppet sem bánod, igaz...? - félhangosan tettem fel a kérdést, előre is rettegve a választól, akármi is lesz az.
csendben ültél ott, mintha meg sem hallottad volna. már úgy voltam vele, hogy indulok, mikor suttogást hallottam a hátam mögött.
- de. iszonyatosan. - feleltél

összeszorított ajkakkal, szorosra zárt szemmel csaptam be az ajtót magam után, és léptem ki a hóesésbe. már csak azért is.
sokkal inkább fájt ez a válasz, mintha egy egyszerű 'nem' lett volna. az megoldott volna mindent.
de te még a búcsúzást is elbasztad.
és talán nekem is maradnom kellett volna.
vagy nem is kellett volna jönnöm, soha.
elbasztuk, de nem tehetünk róla. ilyenek vagyunk mi, megkeseredettek.

secretly.

2010-10-23T21:58:00.000+02:00

you should be by yourself, instead of here with me.

slow life

2010-10-22T07:27:00.003+02:00

talán egyedül kéne lennem.
úgy tennék, mintha nem is volna baj,
rengeteget kéne drogoznom dolgoznom,
és éjszakánként ugyanúgy megfulladnék az ágyban a kétségektől, hogy hol rontottam el.
persze a válasz itt pulzálna a fejemben, ugyanígy,
és minden éjjel belehalnék abba, hogy visszahozhassam a romlás pillanatát.

disaster.

2010-10-18T23:33:00.001+02:00

az életem ciklikus.

van értelme?

2010-10-15T20:16:00.007+02:00

Elég gyakran konfrontálódok, veszekszem, és ezért egyáltalán nem könnyű kapcsolatban élni velem. A legkedvesebb ember vagyok a világon, drágáim, de nagyon nehéz együtt élni velem. Nem hiszem, hogy bárki el tudna viselni, és időnként túl nagy elánnal is próbálkozom elérni az ellenkezőjét. Bizonyos értelemben önző vagyok, mindent a magam szabályai szerint akarok játszani, de ki nem? Nagyon tudok szeretni, nagyon sokat tudok adni.

Sokat kérek, de cserébe sokat adok.

neked ez is jól áll.

2010-10-09T16:30:00.001+02:00

indul az agy, a szív és a tüdő,

jó veled mikor

csúúúúúúúszik az idő.

i found you.

2010-10-06T07:06:00.000+02:00

glass butterfly.

2010-10-03T23:58:00.001+02:00

FRAGILE
ezvagyok.

minden, ami megvalósul, vagy ahogy mondjuk: "létrejön", magán viseli a mulandóság savanyú izzadtságszagát.

jesse james was killed on the 3rd of april.

2010-10-02T14:29:00.003+02:00

október kettő.

valaminek történnie kell.

valaminek vinni kell tovább az eseményeket.

néha úgy érzem, nem elég. hogy beleposhadok.

néha úgy érzem, veszélyes. hogy bele fogok halni.

marja a torkomat. szúrja a tüdőmet
- az élet.

de úgy vagyok vele, hogy élek
legalább.
és ha most lenne vége hirtelen, akkor is tudnám, hogy teljes volt minden egyes perce.

megfulladok.
a boldogságtól.

i don't wanna die.

a pillangók is délnek mennek?

2010-09-12T00:06:00.003+02:00

berobbantunk az őszbe.
rohanás van, fejetlenség, sok dolog csúszik össze valami teljesen mással, káosz.
pont az a rohanás, amire nekem most szükségem van.
eddig soha nem szerettem ennyire az őszt.
nyugodt vagyok, melankolikus, praktikus, előre megfontoltan és lendületesen végzem, amit kell.
(tökéletes, ha az ember nem akar a magánéletére gondolni. most ez van, és ezer köszönet ezért a rengeteg tennivalóért.)

akkor címszavakban.

2010-08-31T21:19:00.003+02:00

pest. rómeó. L-len állás. álmatlanság. osztálykirándulás. omlósz. dürer. freddie. félix. fiume. dícsértessék. foci. casa bonita. "-boci. - boci? - 3G. - ja, azt hittem, boci." csík. ethnofil. fiume ismét. gerla. szalonna. tejautomata. spanyol. boti vacsit csinál. butterfly. sietség. sanya. szarvas - bencevicepelimercizsoltikespeedy - loló - blackbirds - fugato - peli etye - álom. kunszentmiklós. szétesés. termál. kapolcs. hazaút. rézi. balaton. találkozások. "kukáznám". fonyód. fröccs. autótolvajok. vetődés. pipu. cziti. los ladys. szigliget. komp. emlékek. roby lakatos. legendás. fejlimbó. kakaós csigainisták. SZIGET (nem tudok róla beszélni változatlanul). üresjárat. gintonic. exage buli. augusztus20. tehetségkutató. utcazene. szeged. boci. turkáló. kisbajor. ibolya. emlékek. SZIN. parov. zsolti. felvettek. haverszelet. parakígyó. triplacsoki. pisilő popó. afterparty. stáb.

tizenöt helyszín.
legalább félmillió ember.
legendás.

és a holnap már soha többé nem lesz az enyém.

egy perc a világ.

2010-08-31T16:52:00.002+02:00

elmúlt a pillanat.
megállt az idő, és szétrobbantunk apró darabokra a tánctéren álló emberek között.
minden apró részlet lassítva él bennem. a hajszálak tovasuhanása az arcom előtt, az ujjaid bőrének találkozása a tarkómmal, ahogyan odahúzol. minden.
szétrobbantunk apró darabokra, és mire feleszméltem, nem voltál ott, hogy összerakj.
nem volt ott senki.
senki, hogy összerakjon.
senki, hogy azt mondja, nincs semmi baj.
senki, aki elmondja helyetted, amit neked kell.
és hirtelen azt hittem, hogy mindent elrontottam. azt a Pillanatot, ami a minden volt, én rontottam el.
aztán rájöttem, hogy te voltál.
megölted.
és engem is vele.
ott hagytál, darabokban.
és azóta nincs Semmi.

2010. 08. 25?

2010-08-27T23:35:00.001+02:00

csalódtam?.

2009.08.25.

2010-08-25T00:19:00.002+02:00

MA VAN A NAPJA.

reggel hétkor keltünk. kimentünk orsikáért a pennyhez, betuszkoltuk a bőröndjét.
bementünk az ifiházhoz. ott vártunk.
kilencre értünk jött a kék autó, bepakoltuk a csomagokat és elindultunk.
végigittuk az utat. mire odaértünk dél körülre, már részegek voltunk. (életemben először voltam részeg délelőtt)
kora délután ruhástól megfürödtünk a múzeum előtti szökőkútban egy szájdobos és egy tecktonikos fiúval, akiknek előtte összefirkáltuk a hátát, akkori szavajárásunk szerint mattacsutarészegen.
sorban várakozásnál már annyira részeg voltam, hogy nem igazán bírtam felkelni a földről.
lesátraztunk.
este megkerestük az első kocsmát.
ott találkoztam három sráccal.
ők voltak a legjobb dolog, ami azon a fesztiválon történhetett velem.
általuk lett egy darab belőlem székesfehérvári.
ott történt EZ és amiatt történt EZ és EZ és ITT erről szól egy egész külön rész és velük történt EZ is és EKKOR meg EZUTÁN is velük voltam, és még azóta annyiszor.
ott lettem ez, ami most vagyok.

és féltem, rettegtem attól, hogy visszamenjek. nélkülük. nem is akartam.
de aztán néhány kedves ember és az édes-bús nosztalgia hatására holnap mégiscsak felülök arra a kurva háromnegyed tízes szegedi vonatra, és délután négykor mégiscsak bemegyek a Kisbajorba, mégiscsak kérek egy (kettő?három?)kancsó fröccsöt, mégiscsak megmondom Ibolyának a görög ábécé 17. betűjét, mégiscsak elénekelem neki a Mercedes-Benzt, és mégiscsak bebaszunk, és mégiscsak újra bejárom azokat a helyeket, ahol voltunk, és mégiscsak az A szektorban leszek és Annak a sátornak a hűlt helyéről fogom megnézni a napfelkeltét, ahogyan Akkor tettem.
és nagyon fog fájni.
isteni lesz. borzasztóan várom.

illat.

2010-08-24T23:59:00.000+02:00

a régi dolgok illata mindig kedves.
a régi illatok mindig megmaradnak.
könnyezek tőlük, de csak mert nem tudok már igazán mosolyogni.
fanyarul meg nem akarok, hiszen nem haraptam citromba.

látszik.

2010-07-29T01:52:00.002+02:00

ha rám nézel, először kisimul az arcod; aztán elkezdenek nevetni a szemeid és mosolyogni a szád.
de szerintem nekem is.

tudom. látom. rajtad. rajtam.

you can't say no forever.

la vie bohéme

2010-07-28T23:54:00.002+02:00

szédülésünk lassan kezdetét veszi,
elillan belőlünk minden emberi.
májunk, tüdőnk szellemként kísért,
régen elhagyott. szemfényünk klisé,
szemünk fénytelen. csodákat ígért
arcunk beesett, öreg nénié.

szédülünk az éjbe, sokan, hevesen,
rikoltozunk kint a csillaglesen,
leordítunk égről holdat, csillagot,
s táncolunk a beton kővirágain.
leüvöltjük az egész univerzumot,
botrányt szülünk, kedves barátaim.

valahol azért szörnyetegek vagyunk.
kegyetlenül gyalázzuk önmagunk,
megtörünk a fények ritmusán,
üvöltő sejtjeink repkednek a térben,
és félelmes vigyorral arcunk husán
torzult arccal görbülünk a zenében.

botrányt, tragédiát ellünk éjszaka,
reggelre ami marad, csak a sör szaga.
fájó szívvel, halvány szobákban éledünk,
fájó májunk és tüdőnk visszatért
testünkbe. és csak fogjuk a fejünk:
ennyi bolondság egyetlen életért...!

2010 08 28

tökéletes.

2010-07-28T15:18:00.000+02:00

Tulajdonképpen nem is használok drogokat. Nem szeretem a marihuánát. Nem szeretem a kokaint. Minden alkoholt szívből utálok. Nem értem miért élek rendszeresen mindhárommal. Az Extasy persze kivétel, az használ nekem. De mégis, ha megállnék egy percre, ha nem futnék éppen valami fiú után, miközben menekülök egy másik elől, ha nem csak heti öt percre bírnék ránézni a gyerekemre, míg álszent mosollyal hajolok az ágya fölé, ha nem kutatnék át szélsebesen minden orvosi rendelőt Kodein, Percodan, Valium, Xanax, Thorazine, Halcion, Antidolorica és Noxyron, meg persze a recepttömbök után, míg valami hülye trükkel egy pillanatra kicsalom a nővért a folyosóra, ha nem szednék ipari mennyiségű tablettát, ha az elmúlt nyáron nem az lett volna a legnagyobb sikerélményem, hogy megtanulok felszívni egy csík port anélkül, hogy a felét szétfújnám az asztalon, vagy ha legalább kevesebbet használnék, ha mindig tudnám, hogy éppen kivel beszélgetek, ha egy év múlva is emlékeznék a nevére, akivel éppen lefeküdtem, akkor azt hiszem, igen, akkor nyilván olyan lenne az életem, mint egy megvalósult amerikai álom.

/Németh Ákos: Autótolvajok - Móni/

never seen.

2010-07-28T15:13:00.001+02:00

HIÁNYZOL!

angel, angel, what have i done?

2010-07-28T00:50:00.003+02:00

TÚL SOK.

túl sok fájdalmat és szenvedést okoztam. túl sok kellemetlenséget. túlságosan élek - vagy túlságosan nem. túl sok időre tűnök el. vagy túl sok ideig vagyok szem előtt, túlságosan is.
túl sok vagyok.
a legjobb lenne, ha elmennék. örökre. nem halnék meg, csak magam mögött hagynám azokat, akiknek fájdalmat okozok. nem akarok meghalni. csak máshol akarok lenni más.
nektek lenne jobb.
túl sok vagyok.
rengeteg.
elviselhetetlen.
(önmagamnak is.)

sweet sense of summer

2010-07-23T19:56:00.001+02:00

hihetetlen, mennyire boldogít a tudat, hogy - ha csak két napra is, de - itt hagyhatom végre ezt a porfészket.
vigyázz, kapolcs!

te.

2010-07-22T22:08:00.002+02:00

"once you have loved someone this much you doubt it could fade..."

ma megkérdezte tőlem egy barátnőm, hogy mit éreztem, amikor először megcsókoltál.
elgondolkoztam rajta. elgondolkoztam azon az örömön, amit akkor éreztem, amikor az első barátom először megcsókolt, és elgondolkoztam ezen a pillanaton.
Ott és Akkor.
Veled.
soha semmire nem vártam még ilyen szinten.
soha semmi nem volt ennyire katarktikus. amikor hirtelen elöntött a boldogság, a tüdőm tájékáról indulva, mint egy vizibomba, szétáradva a testemben... egyszer éreztem ehhez foghatót. tavaly egy fesztiválon - egyik délelőtt másnaposan bebotorkáltunk a barátaimmal a medencébe, én csak néztem, ahogyan labdáznak és dobálják egymást, aztán belefeküdtem a vízbe, hallgattam a nevetésüket, ahogyan egybeolvadt a másik száz emberével, akik még akkor ott voltak a vízben, és csilingelő zenévé alakult. körülöttem víz, lebegés. akár az anyaméhben.
felettem a lángoló, fényes nap és a színtisza kék ég.
és akkor - teljesen váratlanul - meglepett a boldogság. szétáradt a testemben, és csak nevettem és nevettem volna az egészen, majd mindez megszületett egy visszafogott mosolyban. a gondtalanság mosolyában.
ezt éreztem veled is.
vannak néha olyan emberek az életünkben, akik után nagyon jó érzés vágyakozni. a fene se tudja, mi lenne, ha végül mégis megtörténne, amire vágyakozik az ember - könnyen lehet, hogy az egésznek elveszne a varázsa. de mégis vannak ilyenek, akik után jó vágyakozni.
akiknek az ember issza minden mozdulatát. mert minden mozdulata varázslatos.
ahogy néz a semmibe, ahogy issza a kávét. ahogyan rágyújt. a járása, a mosolya. a grimaszai. ahogyan kimond egy szót. ahogyan ki akarna mondani egy szót, de aztán mégsem mondja. minden porcikája csodálattal tölt el, rabul ejt.
mert varázslatos. mert egyedüli. mert... Jó.
te ilyen vagy. nekem.
lehet, hogy egész életemben bolond voltam, és az is maradok. de legalább igaz, és tiszta.
és ebben nem tűrök ellentmondást.
ez az én igazam, és a te igazad.
csak ennyit szerettem volna közölni.

a bolond, ahogyan szereted.
vagy ahogyan szeretted.
vagy ahogyan fogod.

kedves Adrenalin!

2010-07-21T13:25:00.002+02:00

"kellenének vissza azok az őrületes esték és nappalok, még tavalyról, amiket nálad hagytunk. nem találtad meg őket véletlenül valahol?
sokszor eszembe jutnak, jó lenne őket újra látni. csak átnézőbe."

kedves Adrenalin!
örülnék, ha hazajönnél már. nagyon hiányzol, elég régóta vagy távol, és semmi hír felőled. érzem ahogyan az izmaimat átitatja a Semmi. ilyenkor, amikor üvölteni kéne az éjszaka hunyorgó csillag-tündéreinek a magasba, hogy az élet mennyire csodálatos, na ilyenkor képes vagy elmenni innen és nem hallatni magadról. nagyon jó lenne, ha visszajönnél végre, elég régóta játsszuk ezt, nem gondolod?
elég mélyre pakoltuk a tavalyi estéinket, már a dobozt sem találom, nem emlékszel merre lehet? vagy talán valamelyik ismerős-idegen városban hagytam volna azon a nyáron? vagy elajándékoztam valamelyik ismerős-idegen embernek?
legalább ezt megírhatnád smsbe', mert nagyon szeretném visszakapni azokat az estéket. amikor összefolytak az útmenti fények, tudod, és berobbantunk a Semmibe, mint egy gömbvillám, és hangosak és gyorsak és fényesek voltunk. és velünk szédült a Minden is, az az őrült haverod.
gyere haza, vagy legalább hívj fel egy telefonfülkéből. Szív nincs jól amúgy sem, elment egy-két hete itthonról, nagyon szeretett volna már, hát feltettem egy vonatra. adtam neki egy kis pénzt, amiből felhívhat, hogy hol van - hogy utána tudjak majd menni -, de szerintem annyira szomorú volt, hogy elitta. most őt is kereshetem. már csak te maradtál. gyere haza, kérlek.

csókol régi barátod: dóri

u.i.: ha már hazajössz, hozd magaddal a haverjaidat is, Kalandot, Mókát és Kacagást. csapnánk egy kis teadélutánt. mit szólsz?

would you go along with someone like me?

2010-07-19T19:34:00.002+02:00

miért ne hihetnék a tündérmesékben?
miért ne hihetnék magamban?
miért ne hihetnék benned?
miért ne hihetnék bennünk?

csendes kiáltás.

2010-07-19T17:57:00.002+02:00

álmomban meghaltam.
és beszélt hozzám.
azt mondta, nincs mitől tartanom. hogy semmi baj és nyugodjak meg, mert így is talpon fogok maradni.

aztán Isten feltámasztott.

mit jelentsen ez? a tudatalatti kivetítése?
vagy egy jel?

egy része a mámornak.

2010-07-14T01:57:00.006+02:00

pillanatok megkopott sorozata a fejemben.
úrrá lesz rajtam az álmosság,
majd megszakadoznak a képek, és zuhanni kezdek a saját fejembe.
a saját agyamba.
aztán minden megszűnik.
és te akkor jössz elő.

kár, hogy csak álom vagy (egy része a mámornak-)

EPIC WIN!

2010-07-11T23:30:00.002+02:00

VB 2010!
<3

undisclosed desires.

2010-07-08T02:16:00.002+02:00

heart skipped a beat

2010-07-05T18:51:00.002+02:00

de néha belém kap az az érzés, hogy úgy elmennék már. el az utcából, el a városból, el a megyéből. nem budapestre. csak világot látni. országot látni. idegen embereket ismerőssé tenni. úgy zakatol ilyenkor a szívem mindig, mintha ki akarna ugrani a helyéből és már menne is erre az útra. neki úgysem kell vonatjegy.